Miért zöldebb a külföldi kórház kertje?
Ha már a fiatalok fele - akik ugyebár azért ritkábban betegek, mint a középkorú, vagy idősebb korosztály - is azt mondja, hogy inkább külföldön gyógyulna, akkor tényleg baj van. Nem tudom még hány ilyen, és ehhez hasonló felmérést kell még letenni a kormány asztalára, hogy végre a stadion építések helyett az egészségügyre is fordítsanak némi figyelmet, és nem utolsósorban pénzt. Írásomban néhány beszédes ábrát értelmezek - ékeskedve a CIG Pannónia tollával - hiszen a biztosító által a 18-59 éves korosztály körében végzett felmérésük eredmény mindenki számára elgondolkodtató.
Bár Európában és Magyarországon egyaránt folyamatosan növekszik a várható élettartam, hazánk ebben is jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Az Eurostat 2015- ös adatai2 szerint a születéskor várható élettartam 75,7 év, míg az EU 28 tagállamában átlagosan 80,6 év. Magyarországon a legtöbb halálesetet szív, ér- és idegrendszeri, valamint a daganatos betegségek okozzák.
A CIG Pannónia felmérése szerint a 30-49 év közöttiek közel fele súlyos betegség esetén hajlandó lenne magát külföldön kezeltetni, és ennek a korosztálynak a képviselői a leginkább elégedetlenek a hazai egészségügyi ellátással. Bár a 18-29 év közöttiek valamelyest jobb véleménnyel vannak – ami korfüggő – 55%-uk azonban mégis inkább külföldön gyógyulna, ha komoly betegséget diagnosztizálnának nála. Hogy mondjuk meg külföldön a doktornak, hol fáj? A kutatásból kiderül, hogy a 18-29 év közöttiek 15%-a biztosan külföldi gyógykezelést választana, míg az ötvenes korosztály nagyjából ugyanekkora aránya nemet mondana erre a lehetőségre. Az idősebb korosztály több mint 80%-át a túlzott anyagi megterhelés tartaná vissza, míg közel felüket a félelem, hogy nem tudnának kommunikálni sem az orvosokkal, sem a nővérekkel, mivel nem beszélnek idegen nyelveket. Az elutasítás mögötti elsődleges indok a fiatalabb generációknál is a magas költség. A 18-29 év közöttiek fele emellett túlzottan bonyolultnak tartaná megszervezni a külföldi gyógykezelést, közel harmaduk pedig ódzkodik attól, hogy egyedül legyen egy idegen országban, emellett minden negyedik fiatalt az gátolná, hogy nem beszél idegen nyelveket.
Nem elég egy diagnózis
Súlyos betegség diagnosztizálása eseten az ötvenes éveikben járók csupán negyede, míg a 18-29 év közti korosztálynak csak kicsit több mint ötöde fogadná el orvosa diagnózisát és követné az általa előírt gyógykezelést. Ezzel szemben a 30 év felettiek több mint fele és a 18-29 év közöttieknek is 46%-a másodlagos diagnózist kérne egy másik orvostól, és csak ennek ismeretében választana gyógykezelést. A 40 év alattiak negyede három vagy akár több orvos véleményét is kikérné. Az alternatív gyógymódok egyik generáció számára sem vonzók, a megkérdezettek átlagosan csupán 5%-a választaná ezt a lehetőséget.
Számít a család
A gyógyulás esélyeit mindegyik korosztály, de különösen az 50-59 év közöttiek szerint a betegség felismerésének és a kezelés megkezdésének időpontja határozza meg leginkább. Az ötvenes éveikben járók 92%-a hisz abban, hogy nagymértékben befolyásolja a gyógyulást a beteg környezetének, családjának támogatása. Ez az arány a fiatalabbak felé haladva csökken, de a 18-29 éveseknél is 81%-on áll. Ebben a tekintetben nagy könnyebbség a CIG Pannónia Best Doctors Egészségbiztosítással rendelkezők számára, hogy amennyiben a beteg gyermek a biztosított, már nem csak egy, hanem mindkét szülő elkísérheti őt a külföldi gyógykezelésre. A felmérés szerint a támogató környezet mellett a beteg saját magába vetett hite is fontos, a megkérdezettek átlag 91%-a szerint szerepe van a gyógyulásban.
A felmérésből kiderül, hogy kevesen ismerik, vagy egyáltalán hallottak a nemzetközi Best Doctors biztosításról, amely súlyos betegség diagnosztizálása esetén finanszírozza a külföldi gyógykezelést, utazással, kisérővel, tolmáccsal - amely mindenki számára elérhető, ugyanis napi egy kácé árából biztosíthatjuk magunknak a magas színvonalú külföldi gyógykezelést.
(A 18-59 éves lakosságra reprezentatív kutatást az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. végezte 1000 fős mintán(férfiak: n=500, nők: n=500) 2017. február 10. és 20. között. A kutatás módszere: online kérdőíves felmérés többszörösenrétegzett, véletlen mintavétellel az NRC NetPanel kutatási panelje segítségével.
