Még mindig nem hallod a vészharangot?

Még tuti nem gondolkodtál azon, hogy mi lesz veled nyugdíjas éveidben? És még nyilván attól sem tartasz, hogy az államra nem számíthatsz... de legalább tedd meg azt a szívességet saját magadnak, hogy elolvasod ezt a bejegyzést. A téma nem ennyire vicces, de ha szeretnél Te is ilyen önfeledten nevetni idős korodban, akkor adj magadnak öt percet erre a témára.

Tudom, hogy a könyöködön jön ki, milyen nehéz lesz az élet nyugdíjasként, de ennek a fele sem tréfa.

Évek óta kongatják a hamarosan ránk zúduló nyugdíj cunami harangját, és egyre hangosabban szól.

Pedig a cunami első hullámai várhatóan akkor csapnak majd le ránk, amikor az első Ratkó gyerekek elérik a nyugdíj korhatárt. Nagyjából öt év múlva. A folyamatosan felbukkanó korfa már szinte unalmas mindenki számára, de csak keveseknek jutott el a tudatáig, hogy a tényekkel, számokkal és a kilengésekkel nem lehet játszani. És a legrosszabb hír az, hogy akiknek nagyjából már csak 5-10 év van hátra a nyugdíjig, azok nem tudnak túl sokat tenni a nyugdíjas kori jólétük érdekében, hacsak nem rendelkeznek már több tízmilliós tartalékkal, vagy pedig milliós szinten tudnak évente félretenni.

Bár jómagam 1994 óta teszek félre a nyugdíjra többféle formában, mégis az elmúlt években kezdtem nyugtalankodni, mert még csak néhány éve kezdtem el számolni, vajon mennyi pénzre is lesz szükségem, hogy ne a gyermekeimre kelljen támaszkodnom. Szinte minden pénzintézet honlapján található egy nyugdíjkalkulátor, de azt csak nagyon kevesen számolták ki, mennyi pénzre is lesz szüksége, ha az élete utolsó húsz évében az alanyi jogon járó állami nyugdíj jó esetben is csak a rezsire lesz elég.

Mindenki másként gondolkodik. Van, aki örül az alaptörvény megváltoztatásának, és a gyermekeibe fektet, akik aztán majd szépen eltartják őt idős éveiben. Most mosolyogsz a példán, de tényleg találkoztam ilyen emberrel.

Sokan esküsznek az ingatlan befektetéseikre - ráadásul manapság nagyon pörög a piac - de mi van akkor, ha épp abban az időszakban zuhan a mélypontra, mint a 2008-as válság utáni évek, hogy az ingatlanod értéke a töredékét éri, Neked meg szükséged lenne pénzre az életedhez, és nincs likvid forrásod.

Bár az ingatlan befektetés csak a tehetősebbek privilégiuma, akik vélhetően több lábon állnak. de legyél már egy kicsit okos, és használd ki a lábad előtt heverő állami támogatásokat is (ugyebár adóvisszatérítés formájában), hiszen a jelen pénzpiaci viszonyok közt kevés olyan befektetés létezik, ahol minimum 20% garantált hozam rakódik a befektetésedre.

Gondolom, tisztában vagy ezekkel a megoldásokkal, mint a NYESZ, az önkéntes nyugdíjpénztár, vagy a nyugdíj biztosítás. De mi van akkor, ha Te azon vállalkozók közé tartozol, aki minimálbérre vagy bejelentve, KATA-s egyéni vállalkozóként adózol, esetleg külföldön dolgozol, vagy netán GYES-en vagy GYED-en vagy? - ez esetben a NYESZ-t és az ÖNYP-t elfelejtheted.

VAN AZONBAN MEGOLDÁS! Ugye nem is gondoltad át?

A fenti három megoldás közül ugyanis a nyugdíjbiztosítás az egyetlen, amelynél a biztosított (vagyis Te, akinek a nyugdíjáról van szó) és a szerződő (aki a díjat fizeti) személye eltérhet. Ha tehát nincs bejelentett adóköteles jövedelmed, de valamelyik családtagodnak van, fizetheti ő is a nyugdíjbiztosításod, így ki tudjátok használni az állami adójóváírás összegét. Ez a zseniális! És ezt sajnos kevesen tudják.

Ha azonban eljutottál már eddig a pontig, akkor jön a neheze. Melyik nyugdíj biztosítást válaszd, hiszen több tucat pénzintézet, és azok ügynökei görcsölnek, és próbálnak erőszakosan ügyfelet szerezni - ezzel már pont tele is van a hócipőd - és persze mindenkinek a sajátja a legjobb a piacon. Na, ekkor kell tanácsadót találni, és lehetőleg függetlent! Tényleg legyen független, amit úgy tudsz lecsekkolni, ha legalább három megoldást mutat, és ha azok nem tetszenek kérj egy negyedik vagy ötödik verziót, adj meg preferált pénzitézetet, akinek a megoldására TE vagy kiváncsi!

Ha pedig átlátható módon, ki tudod választani a Neked legmegfelelőbbet, akkor vágj bele, ne habozz, mert minél korábban kezded, annál kisebb havi/éves összeget kell így félrerakni, mert lehet, hogy havi 5-10 ezer forintról le tudsz mondani a megtakarításért, de a havi 50-60 ezer már fájdalmas lehet, márpedig aki 40-45 felett kezdi csak el félretenni a nyugdíjra valót, annak minimum ekkora havi lemondással kell számolnia, hogy összegyűljön annyi pénz, amennyivel nekivághat a nyugdíjas éveknek.